A vagyonadó a törvénytervezet szerint
Kit érint?
Az adó alanya a magánszemély és az úgynevezett vagyonkezelési adóalany (például bizalmi vagyonkezelés, magánalapítvány). 3. §
- Belföldi illetőségű magánszemély: a teljes, Magyarországon és külföldön lévő vagyona után adózik. Belföldi illetőségű minden magyar állampolgár, a kettős állampolgár akkor is, ha nincs magyarországi lakcíme, valamint aki az személyijövedelemadó-törvény szerint belföldi illetőségű. 2. § 3. pont, 4. § (1)
- Kivétel: nem belföldi illetőségű az a magyar állampolgár, aki az év utolsó napján legalább 10 éve életvitelszerűen külföldön él; a külföldi munkáltató által Magyarországra kiküldött külföldi munkavállaló 5 évig; és a 183 napnál rövidebb ideig itt tartózkodó, meghatározott huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár. 2. § 3. pont a)–c)
- Külföldi illetőségű magánszemély: csak a magyarországi ingatlana, az azon fennálló jogai, a magyar cégekben lévő részesedése és a magyarországi ingatlanokat birtokló külföldi cégekben lévő részesedése után adózik. 4. § (2)
Mekkora az adó?
Az adóalap a vagyonelemek számított értékének és a levonható tartozásoknak a különbözete, ennek 1 milliárd forint feletti része. Az adó az adóalap 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%, az azt meghaladó rész után 1,5%. 6. § (1), 9. § (1)
| Nettó vagyon | Adóalap | Éves adó |
|---|---|---|
| 900 millió Ft | 0 | 0 Ft |
| 1,5 milliárd Ft | 500 millió | 5 000 000 Ft |
| 5 milliárd Ft | 4 milliárd | 40 000 000 Ft |
| 201 milliárd Ft | 200 milliárd | 2 500 000 000 Ft |
Az adót csökkenti a törvény által kötelezően előírt szakértő díjának 50%-a (legfeljebb 2 millió forint), valamint a figyelembe vett vagyonelemek után az adott évben megfizetett helyi adó, gépjárműadó és ezek külföldi megfelelője. 9. § (2)
Mi számít bele?
Főszabályként minden vagyonelem: ingatlan, cégrészesedés, értékpapír, bankszámla, követelés, kriptoeszköz, nemesfém, vagyoni értékű jog, opció. 1. § (1), 2. § 39. pont Nem kell figyelembe venni a személyes használatú tárgyakat és a lakásberendezést, kivéve a darabonként 3 millió forintnál értékesebb műtárgyat, gyűjteményt és ékszert, valamint a 10 millió forintnál értékesebb járművet. Amennyiben ezek egyike sem éri el a határt, nem számít bele; ha meghaladja, a teljes értéke beleszámít. 6. § (3)
A saját lakás is beleszámít; a tervezet nem tartalmaz lakóingatlan-mentességet.
Hogyan értékelik a vagyont?
Magyarországi ingatlan
Kötött sorrendben: (1) a tárgyév utolsó napját megelőző 12 hónapon belül kötött ügylet értéke; (2) ha nincs ilyen, a legfeljebb 10 éves ügylet indexált értéke (lakásnál MNB-lakásárindex, termőföldnél KSH-adat, más ingatlannál KSH-árindex); (3) ha ez sincs, a NAV tömeges értékelési modellje szerinti érték; (4) szakértői forgalmi érték. Szakértői értéket az adózó a (2) és (3) helyett is választhat. A tervezet szerint az 500 millió forintot elérő ingatlant csak igazságügyi szakértő értékelheti, legalább két módszerrel. 15–19. §
Külföldi ingatlan
A szerzéskori érték, a következő években évente 3%-kal vagy a hivatalos ingatlanárindexszel növelve, plusz az értéknövelő beruházások. Alacsonyabb szakértői érték igazolással alkalmazható. 16. §
Tőzsdén nem jegyzett cégrészesedés
Képlettel: (saját tőke + 2 × hozamérték) ÷ 3 × tulajdoni hányad. A hozamérték az utolsó három év átlagos adózott eredménye osztva 15%-kal. 500 millió forint feletti saját tőkénél a rejtett tartalékkal növelt saját tőke számít. Holdingnál csak a saját tőke, induló cégnél az első három évben nincs hozamérték. A tervezet szerint az 50% alatti részesedés értéke 25%-kal (33%-tól), illetve 30%-kal csökkenthető. 12. §, 1. melléklet
Tőzsdén jegyzett és rendszeresen kereskedett részesedés, értékpapír, pénz
A tervezet szerint a tőzsdei és a tőzsdén kívüli forgalomban rendszeresen kereskedett részesedés a záróárfolyamon számít, de ha az több mint 10%-kal eltér az utolsó 30 nap forgalommal súlyozott átlagától, az átlagáron. A bankszámla az év végi egyenlegen, a kötvény az utolsó 20 kereskedési nap átlagárán, a befektetési jegy a nettó eszközértéken. 12. § (1)–(2), 21. §
Házastársak és gyermekek
A közös tulajdon a tulajdoni hányad szerint számít. A házastársi közös vagyon a házassági vagyonjogi szerződés szerint, ennek hiányában fele-fele arányban; a nyilvántartásban valamelyik házastárshoz rendelt elem a házastársak közös nyilatkozata alapján kizárólag nála is figyelembe vehető. A kiskorú gyermek vagyona – az örökölt és a saját keresményből szerzett vagyon kivételével – a szülői felügyeletet gyakorló szülőnél számít. 7. §
Mikor és hogyan kell bevallani?
Az adókötelezettség az év utolsó napján keletkezik, az aznapi vagyon után. Az adót önadózással kell megállapítani, bevallani és megfizetni a következő év augusztus 31-ig, elektronikusan. Bevallást csak annak kell benyújtania, akinek fizetendő adója van. Az adót ezer forintra kerekítve kell bevallani és megfizetni. 5. §, 25. §
A tervezet szerint a törvény 2026. december 15-én lépne hatályba; az első tárgyév a 2026. december 31-i vagyon, az első bevallás határideje 2027. augusztus 31. 32. §, 35. § (1)
A tervezet szerint az állami adó- és vámhatóság kérelemre az adó megfizetésére fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezhet, ha az adó egyösszegű megfizetése az adóalany likviditási helyzetére tekintettel aránytalanul súlyos terhet jelentene, és az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető: legfeljebb 12 hónapra, kivételes méltánylást érdemlő esetben – különösen lakhatást szolgáló ingatlan vagy társasági részesedés után fennálló adókötelezettség esetén – legfeljebb 24 hónapra (26. §).
A tartalmi összefoglaló és a tervezet szövegének eltérései
- A tervezethez közzétett tartalmi összefoglaló a számított érték meghatározásához szükségszerűen igénybe vett szakértő díját is említi, a tervezet szövege (9. § (2) bekezdés a) pont) azonban csak a tervezet szerint kötelezően igénybe vett szakértő díja után enged kedvezményt. A program a tervezet szövege szerint számol.
- A tervezethez közzétett tartalmi összefoglaló az adómértéket az egymilliárd és a 100 milliárd forint közötti, illetve a 100 milliárd forint feletti részre határozza meg, ami a nettó vagyonra utal; a tervezet 9. § (1) bekezdése az 1,5%-os mértéket az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó részére, azaz a nettó vagyon 101 milliárd forintot meghaladó részére írja elő. A program a tervezet szövege szerint számol.
- A tervezethez közzétett tartalmi összefoglaló a hitel- és kölcsöntartozást a levonható tartozások példájaként („így különösen”) említi; a tervezet 6. § (1) bekezdése a levonható tartozások körét meghatározott feltételekhez köti. A program a jogszabályon, jogerős bírósági vagy végleges hatósági határozaton alapuló tartozást, a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy a kiállítás helye szerinti jog alapján ezeknek megfelelő bizonyító erejű külföldi okiratba foglalt hitel- vagy kölcsönszerződésen alapuló tartozást, valamint – a tervezet 23. § (8) bekezdése szerint – az opciós jog kötelezettjének kötelezettségét vonja le; más tartozást nem.
- A tervezethez közzétett tartalmi összefoglaló szerint a nyilvántartott vagyonelemek megosztásáról a házastársak csak akkor választhatnak, ha sem házassági vagyonjogi szerződés, sem egymás közötti megállapodás nincs; a tervezet 7. § (2) bekezdés b) pontja a választást a házassági vagyonjogi szerződés hiányában, illetve az abban nem szereplő vagyonelemekre engedi. A program vagyonelemenként a házassági vagyonjogi szerződés vagy a házastársak egymás között kötött szerződése szerinti arányt, a nyilvántartás szerinti hozzárendelést (a házastársak azonos tartalmú nyilatkozata esetén; ennek hiányában egyenlő arányban) vagy az egyenlő arányt alkalmazza. Amennyiben a vagyonelemről a házastársak szerződésben rendelkeztek, a program értelmezése szerint – a tartalmi összefoglalóval összhangban – a szerződés az irányadó, ezért a szerződés szerinti arányt válassza.
- A tervezethez közzétett tartalmi összefoglaló szerint független cégértékelés alkalmazandó, ha a beszámolóadatok nem alkalmasak a részesedés értékének megbízható meghatározására; a tervezet 12. § (4) bekezdése szerint a cégértékelés eredménye ilyenkor figyelembe vehető. A program a cégértékelés eredményét az Ön választása alapján alkalmazza.
- A tervezethez közzétett tartalmi összefoglaló szerint a szerzéskori értékből meg nem állapítható értéknél a külföldi hivatalos ingatlanérték vagy a független szakértő által megállapított forgalmi érték alkalmazható; a tervezet 16. § (3)–(5) bekezdése a szakértői forgalmi értéket csak hivatalos ingatlanérték hiányában, illetve alacsonyabb forgalmi érték igazolása esetén engedi. A program a tervezet szövege szerint számol.
- A tervezethez közzétett tartalmi összefoglaló az országos tömeges ingatlanértékelési modell szerinti értéket az ügyleti és az indexált ügyleti érték mellett alkalmazható értékként említi; a tervezet 17. § (3) bekezdése szerint a modell szerinti érték csak akkor alkalmazandó, ha ügyleti és indexált ügyleti érték nem áll rendelkezésre. A program a tervezet szövege szerint számol.
- A tervezethez közzétett tartalmi összefoglaló szerint a nem kereskedett hitelviszonyt megtestesítő értékpapír értéke „főszabály szerint” a névérték; a tervezet 21. § (5) bekezdése ettől eltérő értéket nem enged. A program a tervezet szövege szerint, névértéken számol.
Mire figyeljen már most?
A tervezet szerint az adóhatóság a rendeltetésszerű joggyakorlást a vagyonadó bevezetésének köztudomásúvá válásától kezdődő időszakra vizsgálja, vagyis a már most végrehajtott vagyonátrendezéseket is. 1. § (4)–(5) Átrendezés előtt mindenképp kérjen adótanácsadói véleményt.