Gyakori kérdések

Azt a magánszemélyt, akinek a tartozásokkal csökkentett vagyona a tárgyév utolsó napján meghaladja az 1 milliárd forintot. A belföldi illetőségű magánszemély – így minden magyar állampolgár, kevés kivétellel – a teljes, Magyarországon és külföldön lévő vagyona után adózik. A külföldi illetőségű csak a magyarországi ingatlana és a magyar cégrészesedése után.

Az adóalap a nettó vagyon 1 milliárd forint feletti része. Ennek 100 milliárd forintig 1%-a, felette 1,5%-a az adó. Például 1,5 milliárd forint nettó vagyonnál az adóalap 500 millió forint, az adó évi 5 millió forint.

A tervezet szerint a törvény 2026. december 15-én lép hatályba. Az első adót a 2026. december 31-i vagyon után kell megállapítani, bevallani és megfizetni 2027. augusztus 31-ig.

Igen. A tervezet nem tartalmaz lakóingatlanra vonatkozó mentességet. Közös tulajdonnál a tulajdoni hányad, házastársi közös vagyonnál – szerződés vagy közös nyilatkozat hiányában – a fele számít.

A személyes használatú tárgyak főszabályként nem számítanak bele. Kivétel a darabonként 3 millió forintnál értékesebb műtárgy, gyűjtemény és ékszer, valamint a 10 millió forintnál értékesebb jármű: ezek a teljes értékükkel beleszámítanak. Az egyéni vállalkozói tevékenységhez használt ingóság értékhatártól függetlenül beleszámít.

A tőzsdén nem jegyzett cégben lévő részesedés értéke a tervezet képlete szerint (saját tőke + 2 × hozamérték) ÷ 3, szorozva a tulajdoni hányaddal. A hozamérték az utolsó három lezárt év átlagos adózott eredménye osztva 15%-kal. A tervezet szerint az 50% alatti részesedés értéke 25–30%-kal csökkenthető, 500 millió forint feletti saját tőkénél pedig a rejtett tartalékot is figyelembe kell venni.

Igen, ha a tartozás jogszabályon, jogerős bírósági vagy végleges hatósági határozaton alapul, vagy közokiratba, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hitel- vagy kölcsönszerződésből ered, és az év utolsó napján ténylegesen fennáll. Külföldi illetőségű adózó csak az adóköteles vagyonelemhez közvetlenül kapcsolódó tartozást vonhatja le.

Mindkét házastárs külön adóalany, mindkettőjüknél külön 1 milliárd forintos értékhatárral. A közös vagyon a házassági vagyonjogi szerződés szerint oszlik meg; ennek hiányában a valamelyik házastárs nevén nyilvántartott vagyon a közös nyilatkozatuk szerint kizárólag nála vagy fele-fele arányban számít, a többi közös vagyon pedig fele-fele arányban.

A kiskorú gyermek vagyona a szülői felügyeletet gyakorló szülő adóalapjába számít, közös felügyeletnél a szülők között fele-fele arányban. Kivétel az örökölt és a gyermek saját keresményéből szerzett vagyon: ez a gyermeknél adózik.

Amennyiben magyar állampolgár, főszabályként igen, a teljes vagyonával, akkor is, ha kettős állampolgár és nincs magyarországi lakcíme. Kivétel, ha a tárgyév utolsó napján legalább 10 éve életvitelszerűen külföldön él. A nem magyar állampolgárnál a személyijövedelemadó-törvény illetőségi szabályai döntenek. Kettős adóztatás esetén a nemzetközi egyezmény is számíthat.

A kalkulátor a számítást teljes egészében az Ön böngészőjében végzi. A megadott vagyonadatok nem kerülnek szerverre, és mi nem tároljuk őket. A részletes számítás piszkozatát csak akkor mentjük az Ön eszközén, ha ezt a „Piszkozat mentése ezen az eszközön” kapcsolóval kifejezetten kéri; a mentett piszkozat egy gombbal törölhető. Az oldal nem használ sütit.

Nem. A kalkulátor a törvény tervezetén alapul, amelyet a Kormány még nem tárgyalt. A végleges szöveg eltérhet; a kalkulátort az elfogadott törvényhez igazítjuk.

Nem, ez független, nem hivatalos oldal. Üzemeltetője a TAZ Consulting Kft. Az eredmény tájékoztató becslés, nem adótanácsadás; döntés előtt mindig konzultáljon adótanácsadójával.